2013. július 22., hétfő

2.rész.



Niall

A nap felkelőben volt. A nyüzsgő nagy város, még csak most ébredezett. Meglehetősen csendes volt. Sőt, túl csendesnek tűnt. Ahogyan a városból kivezető útra kanyarodtam egy sereg rendőrt pillantottam meg. Lassítottam, a rendőrök leintettek. 

- Jó reggelt biztos úr. Miben segíthetek? - próbáltam kedves lenni.
- Jó reggelt. - mondta unottan. - Meg kell néznünk, hogy mi van a csomagtartójában. - intett az egyik rendőrnek aki elindult az autóm fele. - Valamint látta ezt a lányt? - nyomott az orrom alá egy fényképet. A képen egy barna hajú lány volt. 
- Sajnos nem. - csóváltam a fejem megbánóan.
- Rendben. Kinyitná a csomagtartót, kérem? 
- Igen. -szálltam ki, és indultam el a kocsi hátuljához. - Miért keresik azt a lányt? - érdeklődtem, miközben a csomagtartóval babráltam.
- Rablás, csalás. Hosszú a lista. - krákogta. Szemügyre vette a csomagtartómat majd bólintott. - Rendben. Elmehet. 
- Köszönöm. - szálltam vissza autómba.
- Ja és még valami. - lépett oda hozzám a rendőr. - Ha meglátná valahol ezt a lányt, kérem hívja a rendőrséget. - hadarta el.
- Természetesen. - majd amilyen gyorsan csak tudtam elmentem onnan. Fojtogató érzés egy tucat rendőr társaságában álldogálni. Szinte beszippant az az unott hangulat. Megráztam a fejem, és mentem tovább.

A reggeli frissesség megcsípte arcomat, ami nagyon jól esett. Helyettesítette a reggeli kávé utáni üde érzést. Pár óra csendes autókázás után megálltam egy benzinkútnál. Piros sportkocsimat leparkoltam az egyik kút mellé. Autómnak dőlve vártam, hogy megteljen a tank. 

- Hé! - hallottam egy éles kiáltást a hátam mögül. Mire hátra néztem egy barna hajú lány, két táskát dobott be az autóm hátsó ülésére, beszállt és elindult vele. Épp, hogy sikerült beszöknöm a hátsó ülésre és elő másznom a lány mellé. Szólni akartam, de megláttam gyönyörű arcát és dús ajkait. Ő volt az, a lány fényképről. Hullámos barna haja vállára omlott, körbefogta kerek arcát, amit a nagy, fekete kalapja beárnyékolt , de még így is tisztán kilehetett venni egyedi, mégis gyednéd arcvonásait. 
- Nem állnál meg? - kérdeztem. Ő csak a visszapillantó tükörhöz nyúlt. Belenéztem. Egy fekete autó jött utánunk. A vezető ülés melletti ablakból egy kéz nyúlt ki, lőni kezdett ránk.
- Álljak meg? - vigyorodott el. Én csak a fejem ráztam, és egyre hátrafelé pillantottam. A fekete autó közeledett hozzánk.
- Lépj már rá a gázra! - ordítottam újdonsült útitársamnak. Szó nélkül tette amit mondtam. Látszólag élvezte a helyzetet. Én kevésbé. Egyre kihaltabb, elhagyatottabb helyeken jártunk. A fekete autó még mindig a nyomunkban volt. 
- Kapaszkodj! - figyelmeztetett. Hirtelen behúzta a kézi féket, és egy másodperc alatt éles bal kanyart vett. A minket követő , nem az útra figyelt hanem ránk, így nem láthatta azt a falat ami végül a veszte lett. Nagy robbanás és füst közepette lett vége a hajszának. 
- Ez ki volt? És miért lőtt ránk? Egyáltalán te ki vagy? - fakadtam ki. A lány hangos nevetésben tört ki.
- Azt jobb ha nem tudod. - nevetett még mindig. 
- Szerintem meg tudnom kéne. Itt ülök veled egy autóban, ami mellesleg az én autóm. Szólnom kéne rendőrségnek. Tudom, hogy keresnek. - hadartam el. Ő csak rosszallóan nézett rám, majd hirtelen benyomta a féket. 
- Szállj ki! - utasított.
- Mi? - kérdeztem nevetve.
- Szállj ki! - ismételte.
- Szállj ki te! Ez az én autóm! - háborogtam.
- Nem én akarlak feldobni a rendőröknek! - mosolygott bárgyún.
- Add vissza az autóm, és nem mondok semmit a rendőrségnek! - alkudoztam.
- Hányszor hallottam már ezt! - forgatta a szemeit. - Nem kapod vissza az autódat. Dolgom van még. - hátra nyúlt a táskájáért, és kiszállt a kocsiból. A táskát ledobta a földre. Levette magáról a rövidnadrágot, majd a lenge kis haspólóját. Egy szál semmiben állt előttem. Tökéletes alakja van. Fokozni már nem is lehetne. A táskájából kiráncigált egy fehér pánt nélküli ruhát. Magára kapta, összeszedte a levetet ruháit és mintha semmi sem történt volna visszaült mellém a kocsiba. Önelégülten mosolygott.
- Samantha Bass. - mondta kezét nyújtva.
- Niall Horan. - válaszoltam. Mosolygott tovább és kezébe vette az irányítást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése