Niall
- Mért jöttünk
ide? - súgtam oda neki.
- Shhh. - intett csendre. - Elég ha én
tudom. - kacsintott egyet. Egy göndör hajú pincérnő jött oda
hozzánk. Egy étlapot dobott le az asztalra. Grimaszolt ahogyan
felnéztem rá. Samantha kinyitotta, majd a borítékot ami benne
volt elvette.
- Mi a fene fo-
- Maradj itt. - vágott közbe és
felállt. Elindult valahová a terem másik felébe.
- Héjj!
Kiscica, gyere hancúrozzunk egyet! - szólt Samantha-hoz az egyik
részeg pasas, majd megcsapta a fenekét. Sam megállt. Egy
pillanatig mozdulatlan volt. Lassan megfordult, felkapta a pasas
előtt lévő üveget majd fejbe vágta vele. Mindenki lefagyott. Egy
fél percig csend volt. Majd kitört a kocsma verekedés. Egy ősz
hajú ember lefogta Sam-et hátulról. Egy másik elindul felé.
Felpattantam a helyemről és feléjük siettem. Egy kezembe kerülő
üveggel fejbe vágtam, a földre esett. Az ősz hajú ember
egyszerűen csak elengedte őt, és elszaladt. Megragadtam Sam
csuklóját, és teljes erőmből megrántva őt, a kijárat felé
indultam. Nem tiltakozott, jött utánam. Átverekedtük magunkat a
székekkel dobálózó embereken, majd a kocsi felé siettem. Most én
ültem a volán mögé, Samantha mellém. Rányomtam a gázra. Minél
hamarabb el akartam tűnni innen.
- Mi a fene volt ez? - szóltam
hozzá kicsit erősebben, mint ahogyan akartam.
- Kocsmaverekedés.
Mi lett volna? - szólt vissza könnyedén.
- Nem arra gondoltam.
A borítékra. - néztem a kezére. Még mindig ott szorongatta.
-
Semmi közöd hozzá.
- Szerintem van. Most már én is
belekeveredtem. Szerintem tudnom kéne. - nem válaszolt. - Samantha
! - mondtam ingerülten.
- Munka. Oké? Munka. - tárta szét a
kezeit. - Valamiből nekem is meg kell élnem. - csikorgatta a
fogait.
- Ez miatt keresnek? - kérdezősködtem tovább.
-
Állj meg! - mondta halkan. - Állj meg ! - ismételte most már
kiáltva. Úgy tettem, ahogy mondta. Megálltam. Kivette a táskáját
a hátsó ülésről, majd kiszállt az autóból.
- Most mégis
mi a fenét csinálsz? - kiáltottam utána.
- Azt amit eddig is
kellett volna! Megszabadulok tőled! - mondta könnyedén. Felemelte
jobb kezét és bemutatott nekem. Feltette napszemüvegét, feldobta
a táskáját a vállára, hátat fordított nekem és elindult.
-
Hát jó. - morogtam magamnak, és erősen benyomtam a gáz pedált.
Ott hagytam. Dühöngtem magamban. Ujjaim fehérek voltak, ahogyan
szorítottam a kormányt.
- A fenébe is ! - fordultam vissza. -
Nem hagyhatom itt a semmi közepén. - mondtam magamnak.
Visszamentem oda ahol Samantha volt. Megálltam mellette. - Szállj
be !
- Persze. Miért szállnék be? - nézett rám felhúzott
szemöldökkel.
- Mert nincs más választásod. - böktem ki. - A
legközelebbi hely az a kis kocsma. Gondolom oda nem akarsz vissza
menni. - száját harapdálta, nem válaszolt. - Nem foglak itt
hagyni a semmi közepén. Szerintem te sem akarsz itt maradni. - szó
nélkül bedobta a táskáját és beült mellém.
- Hozzám ne
szólj ! - emelte maga elé a kezeit mikor látta, hogy mosolyra
húzódik a szám. Magamban mosolyogtam gyerekes viselkedésén.
Elindultam. Már messze jártunk a kocsmától, mikor megszólalt egy
útelágazásnál.
- Itt fordulj balra. Ott lesz egy motel. -
támasztotta fejét a kezével.
Befordultam. A motelig egy szót
sem szóltunk egymáshoz.
- Hozd a táskám. - mondta amint
megálltunk az épület előtt. Durcásan de kivettem a táskákat,
és követtem. Egy szoba ajtónál álltunk meg. Kinyitotta majd
bementünk. A táskákat ledobtam az ágyra. Sam a szoba másik
végében állt, háttal nekem. Közelebb mentem hozzá. A borítékot
bontotta ki. Fejre fordította, és megrázta. Egy kis csomag fehér
por esett bele a tenyerébe.
- Hát ez a munkád? Drog dealer
vagy?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése